Tudtad, hogy az agyunk valódi fájdalomcsillapító központként is működhet?

Picture of Dr. Megyaszai Márta

Dr. Megyaszai Márta

Nem varázslat – tudomány.


Pár napja olvastam összefoglalót a kopásos ízületi betegségek egyik legnagyobb nemzetközi kongresszusáról ahol a legfrissebb kutatásokról számoltak be. Megdöbbentő, de több tanulmány is azt mutatta, hogy bizonyos krónikus
fájdalmaknál – például krónikus fájdalom szindrómák, gerincfájdalmak, krónikus derékfájdalom, nyak és hátfájás, kopásos és egyéb betegségek, fájdalmak – a placebó hatása közel olyan erős volt, mint a valódi kezelésé.

Ez mit jelent?
A placebo lehet egy hatóanyag nélküli tabletta, injekció, sőt, akár egy látszatműtét is – kutatási környezetben, teljesen etikus módon. Ilyenkor az agy aktiválja a test saját belső fájdalomcsillapító gyógyító rendszerét.
A placebo hatás röviden: a felsorolt problémák esetén szinte bármitől jobban lehetsz ha hiszel benne.


— A fájdalom a testben keletkezik – de az agyban értelmeződik. Ezért van, hogy egy meccs közben megrándult boka sokszor csak meccs után kezd fájni.


Ez nem azt jelenti, hogy a fájdalom „képzelt”. A fájdalom valós. Csak éppen idegrendszeri feldolgozás eredménye.
A fájdalom a keletkezés és a feldolgozás helyén is befolyásolható: a test felől és agyból is.


Ma már egyre többen alkalmaznak olyan technikákat, melyek az agy fájdalomértelmezését „hangolják át”. Például:

  • Kognitív terápiák – segítenek felismerni a fájdalommal kapcsolatos negatív gondolati sémákat, és új, támogatóbb belső narratívát kialakítani.
  • Fájdalomnapló helyett “fájdalommentes pillanatok naplója” – figyeld meg, mikor enyhül a fájdalom! Mit csináltál épp? Hol voltál, kikkel, milyen gondolattal? A gyógyító mintázatokat lehet ismételni.
  • Biztonságérzet megteremtése – az idegrendszer „riasztórendszerének” megnyugtatása meditációval, relaxációval, önmegnyugtató technikákkal.
  • Mozgásalapú újraprogramozás – amikor biztonságos környezetben, irányított mozgással tanulja meg újra az agy, hogy nem kell minden mozdulatra fájdalommal reagálnia. (A gyógytorna, a jóga és még sok minden más
    mozgásforma is ilyen.)
  • Érzelmi tudatosság és kifejezés – az elfojtott vagy meg nem élt érzelmek feldolgozása csökkentheti a fájdalmat.
  • Testen keresztüli idegrendszeri támogatás – vannak módszerek, amik a test irányából indulva hatnak a lélekre és a fájdalomérzékelésre. Ilyenek például a tudatos légzés, érintésalapú vagy szenzoros technikák.

—-Természetesen a hagyományos kezelések továbbra is elsődlegesek:

  • gyógytorna,
  • fizikoterápia,
  • gyógyfürdő kezelések,
  • egyénre szabott életmódbeli változtatások,
  • egyéb kezelések, táplálékkiegészítők, gyógyszeres terápiák és mások.

Én is tanulom ezt a megközelítést, mert úgy látom, egyre fontosabb lesz a krónikus fájdalmak gyógyításában. És sokszor éppen ez az a hiányzó láncszem, amitől a kezelés valóban hatékonnyá válik.


Egészséget kívánok!